hetilap

Hetek hetilap vásárlás

2011. 07. 15. (XV/28) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Lehallgatni arany?

168 év után egyik napról a másikra megszűnt a News of the World című, vasárnaponként megjelenő bulvárlap. A Rupert Murdoch médiamágnás (képünkön fent) médiabirodalmához tartozó tabloid megszűnésének közvetlen oka egy lehallgatási botrány: a lap újságírói egy magándetektív segítségével lehallgatták egy meggyilkolt tinédzser lány mobil­telefonját. Ezt már a bulvárra éhes brit olvasóközönség gyomra sem tudta bevenni, így Rupert Murdoch, hogy mentse a menthetőt, lehúzta a rolót. De nem biztos, hogy ennyivel megússza.

Az új Egyiptom hangja

Az új Egyiptom lehetséges jövőbeli elnökeként mutatták be Budapesten azt a kairói politikust, aki a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) által rendezett Tom Lantos-emlékkonferencia egyik előadója volt. A rendezvényt a Külügyminisztérium is támogatta, és Martonyi János külügyminiszter nyitotta meg. Ahmed Ezz el-Arab a rendezvény szünetében interjút adott a Washington Times tudósítójának. A legnagyobb liberális egyiptomi párt alelnökének szavai bejárták a világsajtót – nem véletlenül.

Földgázháború fenyeget

2009 januárjában, majd 2010 decemberében két nagy kiterjedésŐ földgázmezre bukkantak a Földközi-tenger alatt, Haifától 90, illetve 130 kilométerre. A területek, amelyek a Tamar, valamint Leviathan fantázianevet kapták, a feltárásban részt vev Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium becslése szerint legalább 700 milliárd köbméternyi földgázt és jelents mennyiségŐ kolajat is rejtenek. A természeti kincs felfedezése azonban új háborús feszültséget gerjesztett az amúgy is puskaporos hordóra emlékeztet térségben.

Belföld

Morvai már nem tényező a Jobbikban

A Jobbik jelöltjeként EP-mandátumot szerzett Morvai Krisztina egy olyan európai pártszövetséghez csatlakozott, amely magát a Jobbikot szélsőséges volta miatt nem veszi fel soraiba. Ezzel a hírrel indult a párttal kapcsolatos legújabb találgatássorozat, noha információink szerint a törésvonal nem Morvai és a Jobbik között húzódik.

Mindenkinek dolgozni kell, de hol?

Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett változtatása katasztrofális következményekkel járhat a munkavállalókra. Az egyik változás az lenne, hogy továbbra is rugalmasan kezelnék a heti munkaidőt: 40 helyett 44 órát is lehetne dolgoztatni, mivel korábban 40 helyett lehetett 36-ot munkával tölteni – ugyanannyi pénzért. – Ez a szabály eredetileg 2009. áprilistól 2011 végéig szólt. Arról van szó, hogy a gazdasági válság okán – ha a megrendelések úgy fluktuáltak, hogy például muszáj volt csökkenteni a munkaidőt – a jogszabály megengedte, hogy 36 órát dolgoztasson a munkáltató a munkavállalóval, és később aztán ezt annak fejében és olyan mértékben kiegyenlíthesse, amennyivel rövidebb munkaidőt terhelt a munkavállalóra.Vagyis a 36 óra munkáért is megkapta a 40 órára járó fizetést.– Persze. Később pedig, amikor ismét felpörög az üzlet, és több a megrendelés, ezt az időt visszaadja. Mi ezzel a baj? – Más a terhelés: ismerve a magyar munkáltatóknak a Munka Törvénykönyve iránti „abszolút tiszteletét”, azt gondolom, ez lehetőséget adhat a jogszabályok megsértésére, a munkáltató gazdasági és jogi erejének érvényesítésére is. Tehát aggódunk a dolog miatt, mert a gazdasági válság ezt már nem indokolja, és főleg nem úgy, hogy meghatározatlan időre lenne érvényes. A 44 órás munkahét napi 48 perc többletmunkát jelentene.– Ha úgy írják elő.Még hogy lehet?– Fantázia kérdése. Például 2-3 napra is összevonhatják a pluszokat, és akkor nagyon sokáig kell benn dolgozni. Sokan 12-13 órákat dolgoznak naponta, azaz hetente 60 órát is. Ezek az emberek csak mosolyognak azon, hogy másoknak sok az esetleg 40-ről 44-re emelkedő munkaidő. Megint mások, akik képtelenek munkát találni, örömmel dolgoznának bármennyit, csak dolgozhassanak. Ebben a helyzetben miért látja ilyen katasztrofálisnak ezt a rendelkezést? – Mert alapvető igénye a munkavállalóknak a kiszámíthatóság, hogy tudja, mikor kezd, és mikor végez. Egyébként más kapcsolódó normatívák nincsenek, hogy hogyan lehet elrendelni: írásban, szóban, mennyi idővel előtte. Amikor a jogalkotó kitalál egy szabályt, azt meg kell támasztani különféle definíciókkal, mert önmagában nem nagyon lehet értelmezni. Mi azért tartunk a változtatásoktól, mert a munkáltatók igen nagy része törvénysértő módon foglalkoztatja a munkavállalókat. Magyarországon ez tipikus. És ahol nincs kollektív szerződés, nincs szakszervezet, ott egyedül áll szemben a munkavállaló a munkáltatóval: nem latolgatnám, hogy ez mit jelent. Ezért okoz ez gondot. És azért is, mert nincs országos szintű szociális párbeszéd, mivel a kormány megszüntette a háromoldalú érdekegyeztetést. Ami ütközik a jelenleg hatályos Alkotmánnyal is.  Egy másik lényeges pont, amit sérelmeznek, a túlóra kérdése. – Ennek a változtatásnak az a lényege, hogy a munkáltató előírhatja, hogy nem fizet pótlékot, hanem ugyanolyan mértékű szabadidőt biztosít a munkavállalónak, mint amilyen mértékben rendkívüli munkát teljesített. Ma Magyarországon az emberek nem azért vállalnak túlórát, hogy utána majd milyen jó lesz pihenni, hanem azért, mert kevés a fizetésük. Jelenleg, a KSH-adatok alapján, havi bruttó 213 ezer forint az átlagkereset nemzetgazdasági szinten. Ezért az, hogy a jövőben előírhatja a munkáltató, hogy szabadidőben adja vissza a túlórát, túlmegy minden normális és ésszerű határon.Mindig is volt ilyen, úgy mondták, hogy a dolgozó lecsúsztatta a túlórát. – Akár meg is alkudhatnak. De úgy gondolom, hogy az „előírhatja” kategória azt jelenti, hogy a munkáltató kezébe kerül a döntés, itt alkunak nagy tere nem lesz. Mint ahogyan az éves szabadság kiadásakor sem: a módosítás azt írja elő, hogy két részletben lehet kiadni, azaz nem lehet elaprózni, kivéve, „ha rendkívüli gazdasági indokok késztetik a munkáltatót”. A munkavállalót sok mindennel rá lehet kényszeríteni ilyen alkura, de hogy ráadásul ezt szakmaiatlanul fogalmazzák meg, attól az ember haja égnek áll. A kormányoknak ilyen helyzetben a munkavállalót kellene jobb pozícióba hozni és védeni, nem a munkáltatónak biztosítani még nagyobb rugalmasságot a foglalkoztatásban.Ön szerint miért a munkaadó oldalán áll a kormány?– Mert a távolság a kormány és a munkáltatók között sokkal kisebb, mint a kormány és a szakszervezetek között. Ennek sokféle oka van, gondoljunk például arra, hogy hová fordulhatnak a pártok, amikor pénzre van szükségük. Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy az új szabályokkal a munkamorált próbálják javítani? Gazdasági válság van, és olyan kevesen dolgoznak, hogy így képtelenség fenntartani az országot. – Ha valamelyik neves magyar nagyvállalkozó azt mondja, hogy az ideális munkaerő a kínai, mert egy marék rizsért képes 20 órát dolgozni, azt mondom, ez a dolog egyik szála. A másik pedig az, hogy ha a magyar munkavállaló kiteszi a lábát az országból, Ausztriába megy dolgozni, sokkal kevesebb konfliktussal találkozik, és sokkal nagyobb jogbiztonságot érez maga körül, mint itthon, és hozza a teljesítményt, hiszen különben nem vennék föl. Magyarországon is szükség lenne egy jó munkaügyi kapcsolati kultúrára a kormánytól, a parlamenttől egészen a mikrovállalkozásokig: ez most szerintem nagy hiátust szenved.Mit szól a bohócforradalomhoz? Ez is a munka világához kapcsolódik, mert arról szól, hogy a korkedvezményes nyugdíjból visszahívni kívánt rendvédelmiek nem akarnak visszatérni. – Az egy blöff a kormány részéről, hogy mindenkinek dolgozni kellene. Hol?Ez egy másik kérdés, de hogy dolgozni kellene, az biztos.– Szerintem meg a kormánynak tárgyalnia kéne az emberekkel, nem levelezgetni. Hogy ne 54 százalék legyen a foglalkoztatottak aránya, hanem sokkal magasabb, ez abszolút normális törekvés. Az eszközökkel és az odavezető úttal viszont vitánk van. Az, hogy szabad kezet kapnak a munkáltatók, és az eddigi törvénysértés ezután nem minősül majd törvénysértésnek – mégsem követendő út. A Fidesz programjából nem sok konkrétumot lehetett tudni, de azt többször kifejezték, hogy nagy győzelem esetén nagy változások jönnek. És azt is elmondták, hogy a munkára kell épülnie a társadalomnak. A bölcs magyar nép pedig – 2002-ben és 2006-ban a szocialisták fogalmaztak így – kétharmados többséget adott a Fidesznek. Most meg csodálkozik. A népek már csak ilyenek. Van egy-két történelmi példánk, amikor nagy többséggel megválasztottak bizonyos pártokat, majd később szembesülni kellett a döntés katasztrofális következményeivel. Az emberek egy része már megbánta, hogy oda szavazott, de nem tudnak hova menni, mert a másik oldalon nincsenek olyan pártok, melyeket érdemesnek tartanának támogatni. Gaskó István forró őszt ígért a szakszervezetek részéről. Ön mit ígér? – Gaskó úr a Liga elnöke. Hiba lenne a részemről minősíteni egy másik konföderáció elnökét, annak munkáját. Tény az, hogy a különböző konföderációk nem egyenlő távolságban vannak a mindenkori hatalomtól. A Munkástanácsok elnökével és a Liga elnökével folytatott négyszemközti beszélgetések nem növelték a többi szakszervezeti tömörülés bizalmát. Mi, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége úgy látjuk, hogy augusztus 20-a után kezdődhet a tiltakozó akciók sora.

Megaleépítésekkel menekül előre a közszolgálati média

Első körben több mint félezer munkatárstól válnak meg a közszolgálati médiumok. A leépítés kitűzött célja a megújulás és a minőség javítása, ám még a menedzsmenten belül sem mindenki számára világos, hogy ez konkrétan milyen szakmai stratégia mentén fog megvalósulni. Az egykori híradós, most KDNP-s honatya, Pálffy István azt tartaná a legjobbnak, ha nem a „szabadelvű” BBC modellje lenne a minta, hanem a német példa – ahol a politikai vezetés meghatározza, hogy miről kell beszámolniuk az adóforintokból fenntartott csatornáknak.

Morvai már nem tényező a Jobbikban

A Jobbik jelöltjeként EP-mandátumot szerzett Morvai Krisztina egy olyan európai pártszövetséghez csatlakozott, amely magát a Jobbikot szélsőséges volta miatt nem veszi fel soraiba. Ezzel a hírrel indult a párttal kapcsolatos legújabb találgatássorozat, noha információink szerint a törésvonal nem Morvai és a Jobbik között húzódik.

Mindenkinek dolgozni kell, de hol?

Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett változtatása katasztrofális következményekkel járhat a munkavállalókra. Az egyik változás az lenne, hogy továbbra is rugalmasan kezelnék a heti munkaidőt: 40 helyett 44 órát is lehetne dolgoztatni, mivel korábban 40 helyett lehetett 36-ot munkával tölteni – ugyanannyi pénzért. – Ez a szabály eredetileg 2009. áprilistól 2011 végéig szólt. Arról van szó, hogy a gazdasági válság okán – ha a megrendelések úgy fluktuáltak, hogy például muszáj volt csökkenteni a munkaidőt – a jogszabály megengedte, hogy 36 órát dolgoztasson a munkáltató a munkavállalóval, és később aztán ezt annak fejében és olyan mértékben kiegyenlíthesse, amennyivel rövidebb munkaidőt terhelt a munkavállalóra.Vagyis a 36 óra munkáért is megkapta a 40 órára járó fizetést.– Persze. Később pedig, amikor ismét felpörög az üzlet, és több a megrendelés, ezt az időt visszaadja. Mi ezzel a baj? – Más a terhelés: ismerve a magyar munkáltatóknak a Munka Törvénykönyve iránti „abszolút tiszteletét”, azt gondolom, ez lehetőséget adhat a jogszabályok megsértésére, a munkáltató gazdasági és jogi erejének érvényesítésére is. Tehát aggódunk a dolog miatt, mert a gazdasági válság ezt már nem indokolja, és főleg nem úgy, hogy meghatározatlan időre lenne érvényes. A 44 órás munkahét napi 48 perc többletmunkát jelentene.– Ha úgy írják elő.Még hogy lehet?– Fantázia kérdése. Például 2-3 napra is összevonhatják a pluszokat, és akkor nagyon sokáig kell benn dolgozni. Sokan 12-13 órákat dolgoznak naponta, azaz hetente 60 órát is. Ezek az emberek csak mosolyognak azon, hogy másoknak sok az esetleg 40-ről 44-re emelkedő munkaidő. Megint mások, akik képtelenek munkát találni, örömmel dolgoznának bármennyit, csak dolgozhassanak. Ebben a helyzetben miért látja ilyen katasztrofálisnak ezt a rendelkezést? – Mert alapvető igénye a munkavállalóknak a kiszámíthatóság, hogy tudja, mikor kezd, és mikor végez. Egyébként más kapcsolódó normatívák nincsenek, hogy hogyan lehet elrendelni: írásban, szóban, mennyi idővel előtte. Amikor a jogalkotó kitalál egy szabályt, azt meg kell támasztani különféle definíciókkal, mert önmagában nem nagyon lehet értelmezni. Mi azért tartunk a változtatásoktól, mert a munkáltatók igen nagy része törvénysértő módon foglalkoztatja a munkavállalókat. Magyarországon ez tipikus. És ahol nincs kollektív szerződés, nincs szakszervezet, ott egyedül áll szemben a munkavállaló a munkáltatóval: nem latolgatnám, hogy ez mit jelent. Ezért okoz ez gondot. És azért is, mert nincs országos szintű szociális párbeszéd, mivel a kormány megszüntette a háromoldalú érdekegyeztetést. Ami ütközik a jelenleg hatályos Alkotmánnyal is.  Egy másik lényeges pont, amit sérelmeznek, a túlóra kérdése. – Ennek a változtatásnak az a lényege, hogy a munkáltató előírhatja, hogy nem fizet pótlékot, hanem ugyanolyan mértékű szabadidőt biztosít a munkavállalónak, mint amilyen mértékben rendkívüli munkát teljesített. Ma Magyarországon az emberek nem azért vállalnak túlórát, hogy utána majd milyen jó lesz pihenni, hanem azért, mert kevés a fizetésük. Jelenleg, a KSH-adatok alapján, havi bruttó 213 ezer forint az átlagkereset nemzetgazdasági szinten. Ezért az, hogy a jövőben előírhatja a munkáltató, hogy szabadidőben adja vissza a túlórát, túlmegy minden normális és ésszerű határon.Mindig is volt ilyen, úgy mondták, hogy a dolgozó lecsúsztatta a túlórát. – Akár meg is alkudhatnak. De úgy gondolom, hogy az „előírhatja” kategória azt jelenti, hogy a munkáltató kezébe kerül a döntés, itt alkunak nagy tere nem lesz. Mint ahogyan az éves szabadság kiadásakor sem: a módosítás azt írja elő, hogy két részletben lehet kiadni, azaz nem lehet elaprózni, kivéve, „ha rendkívüli gazdasági indokok késztetik a munkáltatót”. A munkavállalót sok mindennel rá lehet kényszeríteni ilyen alkura, de hogy ráadásul ezt szakmaiatlanul fogalmazzák meg, attól az ember haja égnek áll. A kormányoknak ilyen helyzetben a munkavállalót kellene jobb pozícióba hozni és védeni, nem a munkáltatónak biztosítani még nagyobb rugalmasságot a foglalkoztatásban.Ön szerint miért a munkaadó oldalán áll a kormány?– Mert a távolság a kormány és a munkáltatók között sokkal kisebb, mint a kormány és a szakszervezetek között. Ennek sokféle oka van, gondoljunk például arra, hogy hová fordulhatnak a pártok, amikor pénzre van szükségük. Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy az új szabályokkal a munkamorált próbálják javítani? Gazdasági válság van, és olyan kevesen dolgoznak, hogy így képtelenség fenntartani az országot. – Ha valamelyik neves magyar nagyvállalkozó azt mondja, hogy az ideális munkaerő a kínai, mert egy marék rizsért képes 20 órát dolgozni, azt mondom, ez a dolog egyik szála. A másik pedig az, hogy ha a magyar munkavállaló kiteszi a lábát az országból, Ausztriába megy dolgozni, sokkal kevesebb konfliktussal találkozik, és sokkal nagyobb jogbiztonságot érez maga körül, mint itthon, és hozza a teljesítményt, hiszen különben nem vennék föl. Magyarországon is szükség lenne egy jó munkaügyi kapcsolati kultúrára a kormánytól, a parlamenttől egészen a mikrovállalkozásokig: ez most szerintem nagy hiátust szenved.Mit szól a bohócforradalomhoz? Ez is a munka világához kapcsolódik, mert arról szól, hogy a korkedvezményes nyugdíjból visszahívni kívánt rendvédelmiek nem akarnak visszatérni. – Az egy blöff a kormány részéről, hogy mindenkinek dolgozni kellene. Hol?Ez egy másik kérdés, de hogy dolgozni kellene, az biztos.– Szerintem meg a kormánynak tárgyalnia kéne az emberekkel, nem levelezgetni. Hogy ne 54 százalék legyen a foglalkoztatottak aránya, hanem sokkal magasabb, ez abszolút normális törekvés. Az eszközökkel és az odavezető úttal viszont vitánk van. Az, hogy szabad kezet kapnak a munkáltatók, és az eddigi törvénysértés ezután nem minősül majd törvénysértésnek – mégsem követendő út. A Fidesz programjából nem sok konkrétumot lehetett tudni, de azt többször kifejezték, hogy nagy győzelem esetén nagy változások jönnek. És azt is elmondták, hogy a munkára kell épülnie a társadalomnak. A bölcs magyar nép pedig – 2002-ben és 2006-ban a szocialisták fogalmaztak így – kétharmados többséget adott a Fidesznek. Most meg csodálkozik. A népek már csak ilyenek. Van egy-két történelmi példánk, amikor nagy többséggel megválasztottak bizonyos pártokat, majd később szembesülni kellett a döntés katasztrofális következményeivel. Az emberek egy része már megbánta, hogy oda szavazott, de nem tudnak hova menni, mert a másik oldalon nincsenek olyan pártok, melyeket érdemesnek tartanának támogatni. Gaskó István forró őszt ígért a szakszervezetek részéről. Ön mit ígér? – Gaskó úr a Liga elnöke. Hiba lenne a részemről minősíteni egy másik konföderáció elnökét, annak munkáját. Tény az, hogy a különböző konföderációk nem egyenlő távolságban vannak a mindenkori hatalomtól. A Munkástanácsok elnökével és a Liga elnökével folytatott négyszemközti beszélgetések nem növelték a többi szakszervezeti tömörülés bizalmát. Mi, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége úgy látjuk, hogy augusztus 20-a után kezdődhet a tiltakozó akciók sora.

Megaleépítésekkel menekül előre a közszolgálati média

Első körben több mint félezer munkatárstól válnak meg a közszolgálati médiumok. A leépítés kitűzött célja a megújulás és a minőség javítása, ám még a menedzsmenten belül sem mindenki számára világos, hogy ez konkrétan milyen szakmai stratégia mentén fog megvalósulni. Az egykori híradós, most KDNP-s honatya, Pálffy István azt tartaná a legjobbnak, ha nem a „szabadelvű” BBC modellje lenne a minta, hanem a német példa – ahol a politikai vezetés meghatározza, hogy miről kell beszámolniuk az adóforintokból fenntartott csatornáknak.

Hit és értékek

Francia forradalom: a gyűlölet kultusza

A francia forradalom jelszava a társadalmi rend radikális megújítását hirdette meg. Az 1789-et követő években azonban egyre inkább a mottó második felére terelődött a hangsúly. Az 1789. augusztus 26-án elfogadott Emberi és polgári jogok egyetemes nyilatkozatában még az állt: „Senkit sem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.” Mint kiderült, a forradalom radikális képviselői számára a sajátjukon kívül minden meggyőződés a törvényes rend megzavarásának számított, aminek a méltó büntetése csak egy lehetett: a halál. (2011. 07. 15)

HÁTTÉR

Respekt: Mérföldkő a Hit Gyülekezete történetében

A parlament nyári ülésszakának utolsó napján – hat sarkalatos törvény között – megszületett az új egyházügyi törvény is, amely a kezdeti elképzelésekhez képest gyökeres változásokon ment keresztül. A záróvitát végigzsidózó Jobbik szerint a Hit Gyülekezete belobbizta magát a történelmi egyházak közé, a kormánypárti témafelelősök azonban úgy nyilatkoztak, hogy tulajdonképpen most került megérdemelt helyére az egyházi palettán.

Az olasz melódráma - Miért drágul a svájci frank?

Görögország, Írország, Portugália és Spanyol-ország után újabb nemzet, Olaszország került fel a gazdaságilag problematikus államok sorába. Olaszországgal többek között az is a baj, hogy méreténél és ipari fejlettségénél fogva elképzelhetetlen, hogy uniós segélyprogramot dolgozzanak ki részükre, hiszen – pestiesen szólva – nincs az a pénz, ami erre elég lenne. Az erősödő pánikhangulatban a befektetők svájci frankba menekítik a pénzüket, és sorra jelennek meg elemzések az eurózóna széteséséről.

Amerika fuldokol az adósságban

A héten megkezdődött az amerikai vállalatok második negyedéves jelentéssorozata, és kijöttek a legfrissebb munkaerő-piaci jelentések is. Az amerikai gazdaság lassulására utaló jelek nem akarnak szűnni. Mivel még mindig az USA a világ legerősebb gazdasága, esetleges fizetésképtelensége nem tekinthető kizárólagosan belügynek.

Lesz-e kormányképes alternatíva?

Háromórás frakcióülésen magyarázta el a miniszterelnök a Fidesz képviselőinek, hogy kormánya mit miért tett eddig – ha hinni lehet az egybehangzó tudósításoknak. És miért ne lehetne? A hír legfeljebb azért meglepő, mert értelemszerűen az következik belőle, hogy a Lázár János vezette képviselőcsoport egészen mostanáig nem tudta, mit csinál, csak fegyelmezetten tette a dolgát, vagyis rendre megszavazta a fentről készen kapott törvénytervezeteket.

„Halat és hálót is kell adni”

„A társadalmi leszakadást nem lehet homogén problémaként, felülrl, központilag kezelni, s a felelsséget nem lehet az államra hárítani. Nincs olyan általánosan alkalmazható csodarecept, sem olyan központi erforrás, amely az ország peremvidékeire szorult több százezer nyomorgó család felntt tagjait egyik napról a másikra munkához, a velük él félmillió gyereket pedig a fejldésükhöz szükséges táplálékhoz tudná juttatni. A társadalmi leszakadást csak a valós helyzeteket figyelembe véve, helyben, »alulról« lehet kezelni. Az itt él éhes, de legalábbis alultáplált több százezer gyerekért pedig elsdlegesen nem az állam, hanem mi, felnttek vagyunk felelsek. Mint minden itt szület gyerek, ezek a gyerekek egytl egyig a mi gyerekeink: k jelentik Magyarország jövjét” – állítja HegedŐs Zsuzsa, Orbán Viktor miniszterelnök ftanácsadója.

Leválthatóvá teszi magát a Fidesz?

A hétvégén nyilvánosságra került a kormányzó er – korábbiaktól eltér – javaslata az országgyŐlési választások rendszerére vonatkozóan. Az alábbiakban röviden ismertetjük a javasolt rendszer eddig megismert elemeit, vizsgáljuk annak lehetséges hatását a magyar politikai és pártrendszerre. A kérdés az, hogy az esetleges változtatások elérnek-e egy olyan kritikus tömeget, amely már rombolja a demokrácia minségét.

KÁVÉSZÜNET

Ne játssz a pokollal!

A mára már milliókat befolyásoló, nyíltan sátánista black metal műfaja a Venom és a norvég Mayhem zenekar agyszüleménye. Ez utóbbi banda énekesei sorozatosan köztörvényes bűntettek kapcsán kerültek a médiaérdeklődés középpontjába: alapító énekesüket, Oystein Aarsethet basszusgitárosuk, Varg Vikernes meggyilkolta, Sven Erik Kristiansen énekes pszichiátriára került, Per Yngve Ohlin énekes pedig főbe lőtte magát. A kaotikus állapotokba rövid ideig beszálló Kittil Kittilsen a kilencvenes években eltűnt a nyilvánosság elől. A Hetek utánajárt az ő sorsának is, és érdekes fejleményekre bukkant: Kittil Kittilsen 1998-ban keresztény hitre jutott, s teljesen felhagyott a zenéléssel. Azóta az építőiparban tevékenykedik, s öt gyermek, köztük két ikerpár boldog édesapja.

Hollandiban jobbak a hollandoknál

Majthényi Szabolcs és Domokos András nyolcadszor nyerte meg a Garda-tavon rendezett vitorlázók repül­hollandi-világbajnokságát. A rendkívüli teljesítmény mögött rendkívüli sportolókat találhatunk. Írásunkban a kormányost, Majthényi Szabolcsot szólaltattuk meg.

Az egészség omegája

Az 1970-es években grönlandi eszkimók húszéves követéses vizsgálatakor merült fel, hogy az omega-3 zsírsav fogyasztása csökkenti a szív-ér rendszeri halálozást. Azóta számos kutatási eredmény született, és persze nem kevés azoknak a száma sem, akik az omega-3 zsírsav állítólagos mindenhatóságából akarnak meggazdagodni. Mik tehát a tények ezekkel a nélkülözhetetlen zsírsavakkal kapcsolatban?

Naptejmustra

A Tudatos Vásárlók Egyesülete kilenc, hazánkban kereskedelmi forgalomban kapható, közepes ersségŐ fényvédt vizsgált meg összetevk alapján. Az egész­ségtudatosként hirdetett termé­kek mellett kommerszebb készítményeket is beválogattak az értékelt krémek közé.

Pénelopé vászna

A 18. század végétől a 19. század közepéig tartó első ipari forradalom alapvetően megváltoztatta a családok felépítését. Az asszonyok egyre inkább munkába álltak, felbomlottak a hagyományos kötelékek. Ezzel párhuzamosan a nők az irodalomban is egyre fontosabb szerepet követeltek. Az azonban, hogy többen férfi álnéven írtak eleinte (például George Sand francia írónő vagy a Brontë nővérek), azt jelzi, hogy elfogadásuk nem ment egészen könnyedén.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!